Utinaplo - Seychelles - Khi mhiket kérdez

Kezdő lap

Főmenü

RSS

Belépő

Seychelles - Khi mhiket kérdez

Írta: Khi Van Chi

A hotel

Hello, Khi vagyok egy távoli országból. Magamról annyit, hogy nagyon szeretek utazni és utinaplókat olvasni. Van még egy hobbim, a kérdezősködés.

Nálunk azokat a kérdéseket, amelyek a kérdező tájékozatlanságáról árulkodnak mhi-nek nevezik.

Ebben a cikkben mhi-ket kérdezek Czobor Judittól, aki kb egy évet dolgozott Seychelles szigetek-en a képen látható hotelben.

Milyen sztereotípiák léteznek az országgal kapcsolatosan?

A hotel

Igazából az egyetlen sztereotípia, amit ismertem, az volt, amit a prospektusokban olvas az ember "ez a Paradicsom". A természet tényleg gyönyörű, csak az az apró probléma, hogy a helyiek nem igazán értékelik plusz a XX. századi civilizáció "áldásai" - műanyagzacskó, -flakon és társai, terepjárók - elárasztják a főszigetet, Mahét.

Magány a strandon

Ég és föld a különbség egy-egy luxus szálloda / sziget(ke) és a helyi viszonyok között. A viszonyok - ellátásilag - a Mamám szerint rosszabbak, mint otthon az 50-es években voltak. Erre én nem mlékszem.:-))

Seychelles egy szocialista ország, ráadásul az Indiai óceán közepén. Ennek leglátványosabb megnyilvánulása, hogy mondjuk olykor két hónapig nincs tej a boltban. Tehén van a szigeten, csak már nem barátok D-Afrikával, a doboz meg onnan jönne...

Szóval valódi Paradicsom: az ember boldog avval, amit kap és nem kell
agyonhajtania magát.

Milyennek találtad ott az embereket?
Az emberek nagyon közvetlenek - kivéve, ha mondjuk felszolgálók, mert akkor olyan jó SZOT-üdülő stílusúak.

Mi volt számodra legszimpatikusabb?

Nekem a kedvenc helyem a Madár-sziget. Ez egy pici, 4-5 km kerületű külső sziget, ahol egy csomó költözőmadár megáll költeni. Mi szerencsére szezonon kívül voltunk ott (éppen elég szárnyas volt így is), de így is vigyázni kellett, hogy az ember lánya el ne taposson egy madarat, mert abszolút nem félősek.

Kövek

Amúgy Mahén az 5-ös buszra felülve bárhol lehet nagyon jó kis strandokat találni. Igazi képeslap stílusúakat. Strandolás ügyben oda kell figyelni a helyiekre, mert az áramlatok össze-vissza
változnak és ez nagyon befolyásolja a vízminőséget. Ca. 30 fokos víz nagyon jól hangzik, de egyrészt nem túl kellemes, ha a levegő is annyi, másrészt meg ez legtöbbször azt jelenti, hogy túlérett moszat- és hínárszerűséggel is tele van, valamint nagynéha láthatatlanul mini, de igen csípős medúzák lepik el a vizet.

Tehát, ha a helyiek csak a parton ücsörögnek, akkor jobb ott maradni nekünk is.

Mi volt számodra legkevésbé szimpatikus?

Victoria környékét inkább kerülni kell, mert eléggé szemetes és hát a háztartási hulladék nem egy Chanel No.5 ilyen hőmérséklet és páratartalom mellett.

A legnagyobb meglepetés?

Látvány

Én igazából annyira felkészületlenül mentem el, hogy nem nagyon volt döbbenetes meglepetés, mert "nem is vettem komolyan", hogy ott vagyok. (Tessék mondani ez itt most az életem, vagy csak egy film?) Ami igazából várható, de az ember azért mégis ledöbben, amikor látja: a szobanövényeink valós nagyságukban.

Volt-e olyan, amihez különösen nehéz volt hozzászokni?

Nagyon jó konyhájuk van,de rendkívül kedvelik a chillit. Még a magyar gyomornak is kb. egy hónap a hozzászokás, de igazán a német és angol kollégák szenvedtek.

Reggeli meetingről való elkésés / hirtelen távozás megbocsátható esetnek tekintetett.

...vagy amihez nem sikerült hozzászokni?

Látvány

Az európai felfedezők négylábú "ajándéka". Természetes ellensége nem lévén mérhetetlen sok a patkány. Különlegesen jó napnak számít, ha az ember lánya egyetlen élő, vagy elütött példánnyal sem találkozik.
A trópusok sem mindig annyira kellemes, merthogy az embernek alkalmanként elég sok sok-lábú és
ráadásul ízeltlábú vendége lehet. (A gyík hamar bekerül a házikedvenc kategóriába.:-)) Lehet kísérletezni mindenféle rovarirtóval (ezek maximális eredménye a fejfájás), de legjobb a felmosórongy, illetve amennyiben csak a lakás egy sarkát lepik el pár napra, az elfordított tekintet.

Ha érzékeny vagy a légkondira (én pedig az vagyok), minden reggeli zuhanyozás, majd felöltözés után elgondolkodhatsz, hogy akkor miért is fecsérelted erre az idő. Az első hónapban az írás is leizzaszt, aztán kicsit hozzászoksz a páratartalomhoz.

Mi az amit nem untál meg csodálni? (ezt a kérdést Judit kérésére tettem fel)

Naplemente

A naplemente. Merthogy az tényleg nagyon gyönyörű. Szerencsére csak kb. 3,5 percig tart így nem okoz komolyabb problémát, hogy az ember lánya még fél év után is képes megállni és elgyönyörködni benne. A kéttenyérnyi hibiszkuszok és a szelíd madarak. (Szerencsére ez utóbbiak Mahén már rájöttek arra, hogy odébb ugráljanak, ha jön egy óriás, úgyhogy esetükben nem kell attól félni, hogy rájuk taposol.

Amit nekünk európaiaknak nehéz volt felfogni, hogy mennyire nem vigyáznak a környezetükre, pedig hát egy csoda és igazából abból élnek. De hát senki nem tudja, milyen jó neki, amíg el nem vész a jó...

Fotók: Czobor Judit

Az olvasók 2 hozzászólást írtak.

1. Cím nélkül
Guest User, Nem regisztrált

Örültem a valóság megirásának, mert a szigetek szépségét eltudom képzelni vágyom is hogy láthassam, de igy felkészültebb vagyok persze meggondolandó hogy vidáman pengess kb 1 miillát a "paradicsomért"

Posted 2008-07-19 11:43:38

2. Cím nélkül
Guest User, Nem regisztrált

Posted 2009-12-30 14:36:36

< Előző		Következő >

[Vissza]